2017. szeptember 28., csütörtök

2017. szeptember 28.



A szeminárium egyik részében fantázia erősítő játékokkal múlattuk az időt. Szórakoztató volt. A közben készült felvételeket majd felhasználjuk a következő alkalommal, amikor  plánokról, kameramozgásokról, fényekről is szót ejtünk.
Szabó Gábor
Jó lenne ha a jövő néprajzosai számára kutatóként, népművelőként, tanárként a mozgóképes illusztráció már természetes lenne. A legelső magyar film A TÁNCZ is egy ismeretterjesztő előadás részeként született.

Részletek a mai prezentációból:
A Táncz 1901 

Rendező: Zitkovszky Béla


1899 -ben nyílt meg az Uránia Magyar Tudományos Színház. Itt az előadásokat mozgóképekkel illusztrálták. Eleinte külföldi anyagokat hoztak, ( pl. Spanyolország darabhoz bikaviadal), majd szükségessé vált magyar mozgókép készítés is.
Megrendelték a tánc történetét
Még a forgatás közben tűzvész tört ki teljesen elégett az addig forgatott anyag. Újraforgatták
A film elkészült, sikere lett, külföldön is vetítették (talán valahonnan előkerül egy kópia?)
A Táncz, ahogy a korabeli kritikából tudjuk, történelmi tanulmány volt, a tánc históriáját dolgozta fel az ókortól a századfordulóig. A táncokat a színházi élet sztárjai adták elő. Az Uránia tetején vetítették, nagyon nagy sikerrel. Zsitkovszky Béla 1868-1930 fényképész, operatőr az Uránia laborban dolgozott. felvette:
Rákóczy hamvainak hazahozatalát
Bleriot budapesti repülése
( Uránia ma: http://www.urania-nf.hu/tortenet )


Volt aki nem volt elragadtatva. A filmet látva Blaha Lujza a kor legünnepeltebb színésznője annyira elégedetlen volt magával, hogy 15 évig nem állt kamera elé. Az Operaház vezető táncosai is részt vettek a forgatáson, de az igazgató megvetően nyilatkozott róluk, amiért egy ilyen komolytalan munkát vállaltak.
„csak menjetek hát szoknyás és szoknyátlan báránykáim az Urániába. Csináltassatok magatokról duplikátumot, amely különb lesz, mint az eredeti… vagy ha nem, nagymama korotokban fogtok égni a szégyentől, ha meglátjátok magatokat mai „csintalan alakotokban…”
Ahogy külföldön, úgy Magyarországon is a mozi sokáig a mutatványosok produkciója volt, akik sátraikban a bolhacirkusz és a bohócműsor között rendeztek vetítéseket. 
A Fényképészeti Értesítő 1896 áprilisában – alig négy hónappal azután, hogy a Lumiére fivérek bemutatták találmányukat – leírást közölt a kinematográfról, és a Somossy Orfeum télikertjében Animatograph néven tartottak előadásokat. 
Az 1896-os millenniumi ünnepségek során olyan „mozgófényképek” szórakoztatták a nagyérdeműt, mint a Mária skót királynő kivégzése, A csók, A nagymosás, James Corbett és Peter Courtenay bokszviadala. 
Az első állandó pesti mozit 1906-ban nyitották meg az Erzsébet körúton Projektograph (később Odeon) néven. Az első mozipalota, a Royal Apolló 1915-ben nyílt meg az Erzsébet körúti Royal Szálloda kihasználatlan dísztermében, s hamarosan a főváros legnépszerűbb szórakozóhelyeinek egyike lett.

Körmedni Ékes Lajos tanulmánya 1915 – ből. Ebből idézek: „... az elegáns mozik – melyek szinte kizárólag a nagyvárosok centrumaiban keletkeztek – nemcsak külsejük fényével és berendezésük kényelmével, de az által is igyekeznek a többi mozitól különbözni, hogy műsorukat közönségük fejlett ízlésének megfelelő gonddal igyekeznek összeállítani. 
Ezzel szemben a kis mozik leginkább a munkásrészek által lakott vidékeken keletkeznek. Berendezésük szerény, műsoruk a szenzációt hajhássza. Egymás versenyétől hajtva nyújtják azt, ami vonz...” 
Ír még a  szennyfilmekről – szexuális drámák a hölgyeknek és erotikus pillanatok az úri férfi közönségnek  -
Ír arról. hogy a  gyermekek megóvandók a filmektől 
és fontosnak tartja, hogy legyen  nívós alkotásokat létrehozó irányzat szemben a szennyfilmekkel 

A magyar film történetének jelentős, izgalmas szakasza a némafilmek kora. Ekkor Magyarország vezető európai filmgyártó volt. A nemzetközi filmes világ, Berlin, Párizs, Budapest alkotói hol itt, hol ott forgattak. A háború alatt is dömpingben készültek a filmek. Magyarország 1917–18-ban az ötödik volt a némafilmgyártó nagyhatalmak sorában. 
1919-ben a Tanácsköztársaság idején a film volt a legfőbb propaganda eszköz. Korda Sándor volt a filmért felelős népbiztos. Nagyszabású tervek készültek, 31 film terv készült, néhánynak a forgatása is elindult, befejezték a már elkezdett alkotásokat, gyerekmozik működtek.
1919 után aztán Korda sok filmes alkotóval együtt elmenekült, félve a megtorlástól. A legtöbben Hollywoodba mentek.

olvasnivalók: 
A magyar Hollywood  http://epa.oszk.hu/01500/01515/00001/pdf/szukb.pdf
A némafilm korszakról http://www.filmkultura.hu/regi/2000/articles/essays/balogh.hu.html
120 éve mozizink http://mandarchiv.hu/cikk/5112/120_eve_mozizunk
Bolváry életrajz http://mandarchiv.hu/cikk/221/Bolvary_Geza_budapesti_palyakezdese
Rózsa György: Magyar elsők 1. (Kossuth Kiadó 2006) Az első magyar film, Az első magyar gyerefilmszínészek
Rózsa György: Magyar első 2.  Az első magyar filmes néptáncgyűjtők


KÖVETKEZŐ TÉMA:

2017. szeptember 27., szerda

Bevezető

DEBRECENI EGYETEM 2017
NÉPRAJZ ÉS MÉDIA
"A válaszok készen vannak, csak jól kell kérdezni"







1. foglalkozás

Mi is ez?

Témánk kettős. Szól a moziról, mint a múlt kutatás forrásáról és szól a mozgókép rögzítésére való eszköz alkalmazásáról a kutató és oktató munkában.
Nem megtanulandókat, hanem megfontolni, továbbgondolni, alkalmazni valókat kínálok. Tények, lehetséges következtetések, vélemények, gyakorlatok.
A 19. század végén megszületett a mozi, ezzel egy új kutatási terület nyílt meg számunkra. A film olyan, mint a múlt egy megkövesedett darabja, jó nyomozóként kell bánni vele. Meggyőződésem, hogy a 20. század nem ismerhető meg a filmjei nélkül.
Azt sem szabad figyelmen kívül hagyni, hogy a 21. század elején a digitális elektronika ugrásszerű fejlődésének eredményeképpen szinte mindenki rendelkezik mozgókép rögzítésére alkalmas eszközzel. A 21. században a kamera már olyan eszköz, mint a toll, vagy néprajzos gyűjtők kezében egykor a diktafon, fonográf. Ahhoz, hogy a kamera használata tényleg olyan legyen, mint a ceruza, gyakorolni kell. Meg kell szokni, meg kell ismerni, meg kell szelídíteni az eszközt, hogy kézhez simuljon. Ha sikerül kiismerni a kamerát, akkor remek munkatárs lesz. Nemcsak művészi alkotások létrehozására való eszközt kell látni benne, hanem hétköznapi, az oktatásban, kutatásban nélkülözhetetlen segédeszközt. Ez a 21. század!
A mai kor másik jellegzetessége, hogy nemcsak felvételi eszköz a kamera, hanem az is előfordulhat akármikor, hogy a kamera előtt kell megszólalni, nem árt ezt a helyzetet felkészülten fogadni.
BARTÓK PÉLDÁJA

Olvastam egy történetet, Bartók Béláról szól, aki a Nemzeti Múzeum egyik kis udvari szobájában dolgozott. A szobát bégető szobának hívtak a munkatársak, mert itt hallgatta és kottázta le Bartók a fonográf felvételeket és az ide oda forgatás bégető hangot adott. Aki volt már szomszéd szobában mikor valaki hangot vagy videót vágott, tudja mit jelent. Közben a múzeum udvarán filmet  forgattak, néptánc felvételeket készítettek. Ez a harmincas években volt, az akkori technika mellett, - de a mai napig is – egyszerűbb a táncosokat felhozni Budapestre, mint levonulni az eredeti helyszínre a nagyméretű kép és hangfelvevő eszközökkel. Nagyon zavarták egymást a néptánc felvételt készítők és a „bégető” Bartók, aki kijött és nem tudott hova lenni a csodálkozástól. Mennyire megkönnyítette volna a munkáját, ha képet is tud rögzíteni a hangok mellé. Sok darabnak amiket a fonográfról lekottázott nem tudta a dinamikáját meghatározni, de a tánc rögtön megmutatta a helyes megoldást.


Az első magyar filmes néptáncgyűjtők Magyar elsők, Kossuth Kiadó 2009 52.l
HA MÁR VAN KAMERÁNK, HASZNÁLJUK:
Lumiere kamera 1895
Kamera 2017
Láposi Terka a Vojtina Bábszínház művészeti vezetője
A Korngut- Kemény Alapítvány gondozója

KAMERA ELŐTT
a másik, gyakorlati része a szemináriumnak abból indul ki, hogy manapság bármikor kerülhetünk kamera elé, akár előadóként, akár riportalanyként – és néhány egyszerű gyakorlat talán segít abban, hogy természetesen viselkedjünk, ne jöjjünk zavarba, ne vihogjunk … sokat változott ez a kamera előtti viselkedés az elmúlt öt évben, de azért gondolom lenne mit gyakorolni, elemezni ebben is

 
harmadik rész, amiről kevés szó esik, ez a kutató filmolvasás, amikor a filmeket úgy használjuk fel, mint a múlt egy darabját, amiből olvasni lehet. Már egy fénykép is milyen árulkodó képzeljék el egy mozgófilm mi titkokat rejtegethet ha megfelelő filmet választunk és tudjuk mit keresünk. A filmek itt vannak. Sokféle műfajban kínálják a kutatóknak magukat. Ámítanak és tájékoztatnak. Remélem segíthetek abban, hogy okosan olvassanak a hatalmas mennyiségű képanyagból



Ahogy a hologram tudós mondja az Én, a robot –ban:
„A válaszok készen vannak, csak jól kell kérdezni”

tanmenet:


szept. 14. - Bevezetés, hogyan használjuk a filmet? A film születéséről, a némafilmekről, az első filmhíradók hitelességéről.– bemutatkozás, helyszíni tudósítás,

szept. 28. - Montázs filmek. A néprajzi film, némafilmek. Sára Sándor munkái, Balázs Béla Stúdió - prezentációk, videó illusztráció, tanítási segédanyag, szinopszis, treatment,

okt. 12. - Miről árulkodnak a hangosfilmek? Fiatal nők három korszakban – riportok, álriportok, forgatási terv, helyszín, szereplők

okt. 26. - A dokumentumfilmezés. Vendég: B. Révész László rendező – KISAMERIKA

nov. 9. - A televízió története. Saját szemüvegen át. A televízió alkotta új műfajok. Közszolgálat és kereskedelmi. Az álvalóság világa – forgatókönyv készítés – műsorvezetési gyakorlat

nov. 29. - Televíziós operatőr a világ körül. Vendég: Nádorfi Lajos operatőr – felkészülés az ismeretlenre

dec. 7. - Internetes műfajok, az átverés időszaka, hamisságok felismerése - vizsgafilmek – vágás – szerkesztés - gyakorlatok

dec. 14. - vizsga – tv látogatás?


VIZSGA
Saját 4-5 perces videó készítése valamilyen néprajzi vagy a mai kort jellemzően bemutató témában
(példák az elmúlt év sikeres videói:
http://filmvideovalosag.blogspot.hu/2016/05/vizsgavideok.html

Akinek nincs mozgóképrögzítő eszköze, de szeretne videót készíteni fejben is megteheti egy a képi megjelenést is részletező forgatókönyv formájában.

Esszé. Kiválasztott film elemzése Mit árul el az adott kor eszközeiről, stílusáról , beszédmódjáról.

Teszt. Témánként 3 kérdés online segítséggel vagy anélkül

________________________________________________________

Nézegessünk fényképeket:
 Az értő szem számára már egy fénykép is sok mindent elárul a korról
Akkor a mozgókép mennyivel több titkot rejthet


Kezdjük a filmek vallatásával. A filmet a tudomány léha dolognak tartja a filmtudomány persze elemzi esztétikai és dramaturgiai szempontból, sőt még a korszakábrázolása is téma lehet, de mindig a film a fontos, hogy mit akar kifejezni. Arról, hogy közben akár akaratlanul milyen titkokat árul el, szó sem esik. Nem is igazán komoly dolog, hiszen miközben kacagunk a film gagjein vagy a kiváló színészi alakításon nem figyelünk fel rá, hogy az ajtón kihátráló igazgatósági tagok milyen szögben hajolnak meg az ajtóm mögött álló vezérigazgató előtt pedig lámlám, lehet hogy ez nagyon fontos 

Ha a fotók ilyen sok mindenről árulkodnak, mennyivel több információ szorult a filmekbe. Csak jól kell választani, s ahogy már mondtam jól kell kérdezni

A kutatáshoz nem a művészfilmekre, önkifejező, alkotói filmekre van szükségünk. Nem filmesztétikai elemzést tartunk. A valóságról vallatjuk a filmeket.
Ehhez jó minőségű, a történet idején készült, a hétköznapi életet bemutató filmekre van szükségünk. Ezek remek forrást biztosítanak, ha jól kérdezünk.
Néhány példán keresztül bemutatom, mire gondolok.

Tegyük fel, hogy a hatvanas évek elejének korrajzát kell felvázolnunk. A sok forrás mellett természetesen filmeket is  használunk a feladat megoldáshoz. Olyan filmeket, amik ebben az időszakban játszódnak.
Találunk két filmet 1962-ről. Mindkettő sikerfilm.
Mind a két film szereplői ugyanarra a KIMITUD-ra készülnek.

Az Esős vasárnap c. film 1962-ben készült, s ekkor is játszódik.
fekete-fehér, magyar romantikus dráma, 1962
rendező: Keleti Márton


Vetítések:19:35, szombat (szeptember 30.)m3

15:05, vasárnap (október 01.)m3

Csinibaba 1997-ben készült és 1962-ben játszódik. 
https://youtu.be/bUjQ2Oo-DuU
Az Esős vasárnap c. film 1962 -ben készült, s ekkor is játszódik. A Csinibaba 1997-ben készült és 1962 -ben játszódik. Mind a két film szereplői ugyanarra a KIMITUD-ra készülnek. Azt hiszem nem nehéz kitalálni, hogy a 1962 -ben készült  filmet választjuk.

Indoklás:
Az Esős vasárnapban a szereplők külső megjelenése, a város, a szokások,  a beszédmodor hiteles, hiszen a szereplők akár a saját ruháikban,  saját frizurájukkal is játszhattak volna. A cukormázat – itt még nem is olyan vastag – könnyedén lerázzuk és igazi kutatóhoz képest boncoljuk a filmet.
Az 1997-ben készült Csinibaba 1962 -ben játszódik, de nem a kort, hanem a kilencvenes évek második felében, az értelmiség és a művészvilág köreiben megfogalmazódott véleményt tükrözi a korról. Némi retro hangulat, egy halom irónia, sok megvetés, kevés szeretet. A Csinibaba a hatvanas évek elejének paródiája. Sokat mond a kilencvenes évek második felének gondolkodásáról.


Másik példa a hitelességről: nézzünk olyan filmet, ahol nem csak a régebbi  kort akarták felidézni, hanem a történetet áthozták a mába, így idézve és megújítva azt, művészi szempontból nagyon nehéz feladatot adva maguknak. Sikerült is orbitális bakit véteni.  Nekünk jó szolgálatot tettek vele, mert jellemző példát szolgáltattak.

 MESEAUTÓ 1935 / MESEAUTÓ 2000

Az 1935-ben készült  Meseautó c. sikerfilmnek egyik kulcsjelenete, amikor Halmos úr a kávéház teraszán ülve, meglátja a kis gépírókislányt kiszállni a vezérigazgató luxusautójából, amit egy sofőr vezet, aki, mi tudjuk, a vezérigazgató maga,  de Halmos úrban ez fel sem merül, hiszen egy sofőrt lát egyenruhában, sapkával, rá se néz, hiszen az csak egy sofőr.
Milyen sokat mond ez a kis jelenet a korról, a viszonyokról, arról, hogy a ruha teszi az embert, egyszerűvé téve a társadalmi rangok, helyek meghatározását rápillantással is.

Készült ennek a filmnek egy új változata 2000-ben. Az alapsztorit, a karaktereket átültették a 70 évvel későbbi korba.
Sokmindent megváltoztattak, de ezt a jelentet szó szerint átvették az eredeti filmből. Egy baj van ezzel. Az 1935-ben készült  filmben Halmos teljesen normálisan viselkedik, amikor a dramaturgiailag kulcsjelenetben nem ismeri fel a főszereplőt.  A mai Halmos totál hülye, amikor nem  ismeri fel a hölgy mellett ülő trikós, vigyorgó fickóban a vezérigazgatót, aki ráadásul munka közben is trikóban jár, és csak a vak nem látja, hogy ő az.  Azok a beidegződések, amik a harmincas években hihetővé tették ezt a félreértést, (sofőr vezeti az autót) a 21. század fordulóján (szerencsénkre) már nem működnek.



A fényképezés és a mozgókép készítésének feltalálói nagyon nagy szolgálatot tettek a kutatóknak. Bár találmányaik készítésekor erre egyáltalán nem gondoltak. 

____________________

http://multturkasz.blog.hu/2012/11/13/1895_es_a_mozi_megszuletett

ezen az oldalon a mozi születéséről és az első filmekről olvashattok 

ugyanez itt kiegészítésekkel

Filmeskönyv (részlet)

Szabó Gábor: FILMES KÖNYV

Beállítás (snitt): egyetlen kamera által rögzített folyamatos látvány. Minden beállítás egyetlen felvétellel készül.
Forgatókönyvi kép: egy adott helyszínen vagy díszletben játszódó jelenetet vagy jelenetrészt határoz meg. Egy vagy több beállításból áll. Egy képen belül a tér és az idő is megszakítás nélküli. Egy kép első sorában (fejlécében) fel vannak tüntetve a legfontosabb információk:
képszám, helyszínnév, külső vagy belső helyszín, napszak
Jelenet (sequence): dramaturgiai egység, amelyen belül a szereplők száma általában nem változik. Mind a kép, mind a jelenet kezelhető kevésbé kötötten, általában értelemszerűen összetartozó tartalmi egységet értünk alatta.
Elemi beállítás: a film nyelvi szerkezetének legkisebb egysége, egy adott látószöggel, kameramagassággal (alsó vagy felső gépállás), plán (képméret), objektív (gyújtótávolság) tartozik hozzá.

A plán (képméret/tárgyméret/témaméret): az a képméret, amelyben a kép tárgyát ábrázoljuk. (Nem a fizikai méretek felől kell megközelíteni, mert a megoldás tartalmi, jelentésbeli: az a kérdés, milyen elemeket akar magában foglalni a kép, vö. egy kisgyerek és egy felnőtt egész alakos beállítása között méteres eltérések vannak)

Nagytotál: bemutatja a környezet egészét, ahol a cselekmény játszódik. Lényege, hogy a cselekmény elemeinek és az azt körülvevő környezetnek a viszonyáról ad áttekintést. Egyfajta „ritmuselem” a film szerkezeti tagolása szempontjából.
Totál: a jelenet szempontjából lényeges összes elemet tartalmazza és egymáshoz viszonyított helyzetüket mutatja be.
Médium shot-ok: ez az a távolságtartomány, amelyet a legtermészetesebbnek érzünk. Idetartozó képméretekek:
Kistotál: tekinthetjük úgy, mintha egy egy totál részlete lenne, a jelenet résztvevőinek egy részét tartalmazza. Többnyire többalakos kép, de még egy bokánál vagy térd alatt vágott képet is nevezhetünk kistotálnak.
Egész alakos beállítás: értelemszerűen akkora képkivágás, melybe egy álló szereplő teljes alakban belefér.
Amerikai beállítás: kb. térd fölött , combközépen vágja el a szereplőt.
Félközeli/szekond: kb. mell alatt vágja el a szereplőt.
Közeli: funkciója, hogy a kép tárgyát a környezetéből leválassza, kiemelje. (ált.-ban: fejközeli, de lehet egy tárgy közelijéről is beszélni)
Szuperközeli: pl. az arc vmely rész (csak szemek vagy csak a száj)

A kamera magassága:
Normál szemmagasság: a szereplő, egy tárgy szemmagassága, a kamera vízszintesen van beállitva.
Alsó gépállás: a kamera felfelé forgatva veszi a felvételt. Hatása: hőssel való érzelmi azonosulás könnyebb.
Felső gépállás: a kamera magasabban van a kép tárgyánál. Hatása: egyfajta objektív kívülállást, rálátást biztosít a néző számára.

A gépmozgás fajtái:
Kétdimenziós kameramozgások: a kamera helye ilyenkor a térben változatlan marad (a „talpa” rögzített, csak a „feje” mozoghat)
Svenk(pásztázás/panorámázás): lehet függőleges, vízszintes, átlós „fejmozgás”.
Zoom: a gyújtótávolság megváltoztatásával térhatású mozgást készítünk, de a kamera ilyenkor is rögzített.
Háromdimenziós kameramozgások: a kamera ténylegesen elmozdul, helyet változtat a térben.
Fárt/kocsizás: a kamera vízszintes irányban helyet változtat, elmozdul a térben (fajtái: oldalfárt, előre- vagy hátrafárt, körfárt)
Krán/daruzás: maga az elnevezés kifejezetten a függőleges kameramozgást jelenti, vagyis azt, hogy a kamera térben emelkedik vagy süllyed egy daruszerű szerkezet segítségével. Ha emellett vízszintesen is mozgatjuk a kamerát, még mindig kránozásról beszélünk.


2017. szeptember 19., kedd

IGAZ, VAGY HAMIS


A kamerák ott voltak minden fontos eseményen. A tudósítások nyomán az emberek betekinthettek olyan helyekre, ahol egyébként soha nem fordulhattak volna meg. Főúri kastélyokba, királyi szalonokba, részt vehettek olyan eseményeken, amire nem juthattak el, láthatták a király koronázását, a maga valóságában láthatták mi történik másutt.
Egy évvel a szabadalom után, tehát 1896-ban, a Lumière fivérek már hazánkban forgattak a millenniumi ünnepségsorozat keretei között. A film valószínűleg a királyi udvar megrendelésére (de legalábbis jóváhagyásával) jött létre. A videóban 2 helyszín látható, az első egy katonai díszszemlét mutat be, a másodikon pedig a Lánchidat láthatjuk, természetesen még autós forgalom nélkül. Érdekesség, hogy a Lánchídon még megvannak az egykori vámszedő házak
http://indavideo.hu/video/Az_ezredevi_kiallitas_1896
"Az első Magyarországon készült filmfelvételek is a millenniumi ünnepségekhez kapcsolódnak. Lumiere operatőrjei lefényképezték a díszfelvonulást, Sziklai Zsigmond pedig, az első magyar mozgófényképészként, felvételt készített a királyról. Sziklai kamerája - a freudi elvétés parádés példájaként - levágta a király fejét.

http://www.filmkultura.hu/regi/2000/articles/essays/balogh.hu.html


IGAZ VAGY HAMIS
Régen dédiék még azt mondták: igaz, hiszen benne van az újságban.
Aztán rájöttek, hogy nem minden igaz, ami nyomtatott szó.
Később az a mondás járta, hogy de a saját szememmel láttam, benne volt a tévében!
Aztán kiderült, amit a saját szemeddel látsz, az nem az, ami van, hanem amit mutatni akarnak Neked

Pletyka
Lumierek híradós stábja rögzítette a Király esküvőjét, de a felvétel nem sikerült, ezért újra el kellett játszani a nagy pillanatot, szerencsére a király maga vállalta, hogy részt vesz a megismételt szertartáson. 
Melies cégét viszont megbízták VII. Edward koronázásának felvételével. A biztonság kedvéért a fifikás filmesek már jóval az esemény előtt megrendezték az ünnepséget, ahol állítólag a királyt egy hentessegéd alakította, a királynét egy mosónő, de a lényeg, hogy ezt a változatot vetítették világszerte az esemény megtörténte után, mint hiteles beszámolót.
Fontos volt, hogy a birodalom polgárai lássák, amint királyuk fejére kerül a korona, örök hűséget fogad, s hogy a király csak egy hasonmás? Ki gondolta volna?
Egyébként a kor technika eszközei, a nehézkes kamerák, a gyenge fényérzékenységű nyersanyag elég gondot okozott, így ha biztosat akartak, hát nyugodt körülmények között megrendezték az eseményeket 
Volt aki kiszúrta, de a királynak nagyon tetszett így Melies jó sok munkát kapott utána

Azután az első világháború haditudósításainak nagyobb része stúdióban készült és akkor is diadalmas győzelemről zengett, amikor vert seregek vonultak. Megtehették, megtették. 


IGAZ VAGY HAMIS?


és még három film, amit meg kell nézni, mielőtt a saját videónkhoz  kezdenénk.

Человек с киноаппаратом
Ember a felvevőgéppel
fekete-fehér, némafilm, szovjet dokumentumfilm, 70 perc, 1929 
rendező: Dziga Vertov
forgatókönyvíró: Dziga Vertov
operatőr: Mihail Kaufman

Berlin: Die synfonie einer Großstadt
Berlin: egy nagyváros szimfóniája
fekete-fehér, szöveg nélküli, német dokumentumfilm, 55 perc, 1927
rendező: Walter Ruttmann
forgatókönyvíró: Karl Freund, Carl Mayer, Walter Ruttmann
operatőr: Robert Baberske, Reimar Kuntze, László Schäffer, Karl Freund
zene: Timothy Brock, Edmund Meisel
vágó: Walter Ruttmann


és egy egészen  zseniális montázs PÁLFI György munkája 2012 
FINAL CUT
montázsfilm
Aki sok filmet látott életében még jobban élvezi, de mindenki remekül szórakozhat ezen a szerkesztési és vágási bravúron.





1895 és a mozi megszületett

Lumiere Auguste:
„A találmányom […] használható, mint egyfajta tudományos kuriózum, de ezen kívül semmiféle gazdasági haszna nincsen.”

Lumiere Úr ebben nagyon nagyot tévedett. A mozgókép nagyon nagy sikert aratott.
Kezdet:
Az első, nagyközönség számára is nyilvános, fizetős vetítésre 1895. december 28-án került sor a párizsi Grand Café indiai termében. Az előadást Antoine Lumière tartotta harminchárom néző részére. A főgépész Charles Moisson, a készülék megépítője volt; ő felügyelte a vetítést.
Az előadás belépődíját 1 frankban állapították meg.
Ezt az előadást tekintik a film, illetve a mozi megszületése pillanatának
Fratelli Lumiere
•Auguste Lumière (Auguste Marie Louis Nicolas Lumière) (Besançon, 1862. október 19. – Lyon, 1954. április 10
Louis Lumière (Louis Jean Lumière) (Besançon, 1864. október 5. – Bandol, 1948. június 6.) francia mérnökök, akik feltalálókként és filmkészítőkként korszakalkotó szerepet játszottak a fotográfia és film történetben. Nevüket többnyire együtt emlegetik, Lumière testvérek, illetve Lumière fivérek formájában. Számos, fényképészeti szabadalmuk mellett a legfontosabb a mozgókép rögzítésére és vászonra történő kivetítésére, valamint másolásra egyaránt alkalmas kinematográf elkészítése volt, mellyel 1895. december 28-án Párizsban végrehajthatták a világ első kereskedelmi célú vetítését, mely eseményt tekintik a mozi megteremtésének
Magyarországon a Lumiere-cég 1896 május 10-től rendszeres vetítéseket kezd a Royal Szálló kávéházában. Naponta több előadást tartanak 50 krajcáros belépődíjjal. 1896-ban a budapesti mulatókban és kávéházakban terjed a kinematográfia, 

Talán közismert, hogy eredetileg a mozgófényképszínház kifejezést használták, majd ez egyszerűsödött mozgóképszínházzá, ebből keletkezett a mozi szó. A Vígszínházban 1907-ben bemutatott Kálmán Imre – Heltai Jenő: Dal a moziról (közkeletűen Berta a moziban) című kuplé refrénje népszerűsítette az új kifejezést




Karinthy a mozirajongó:
“Hogy a művelődéstörténeti tudományoknak micsoda átalakulását hozza mindez magával: ezek után szinte kiszámíthatatlan. Múlt és jelen összefolyik, távol századok fonódnak egybe - régen porrá és hamuvá lett ősök, mi: megjelenünk az utódok előtt és járunk közöttük. Üde és friss az arcunk színe: mozgunk, járunk és kelünk, újra eléljük nekik életünket - nézünk reájuk - és beszélünk hozzájuk: - ó süket és halott szellemek mi, valótlan valóságok, borzongató kísérletek, árnyak és fantomok”!
Karinthy Frigyes: A mozgófénykép metafizikája http://epa.oszk.hu/00000/00022/00034/00829.htm

Szomorú fintora a sorsnak, hogy Karinthyról ennyi filmfelvétel maradt fenn

Még egy érdekesség:
(Manapság amikor a mindenféle tehetséget kutatók versenyzőiről kisfilmek készülnek, nem is olyan furcsa ez a műfaj)
Kialakult egy műfaj, a színházi előadások előtt vetített szkeccs film. Nincs új a nap alatt. A tehetségkutatók versenyző-bemutató kisfilmjeinek formájában kell elképzelni. Előadás előtt valamelyik szereplőt reklámozták vele. A megfagyott gyermek c. némafilm melodrámával országos ismertséget és rajongást kivívott Szécsi Ferkó szkeccsfilmjét vetítették a színházban, amikor A kis lord c. színdarabban játszott. A filmszkeccs különös műfaj volt, a filmet és a színházat keverték. A műfaj legjelesebb művelője Karinthy Frigyes volt, akit a Színházi Élet tréfásan magyar Szkeccspír-nek nevezett
Magyar elsők. 1. Kossuth Kiadó 2006. 50.l.
Sketch: rövid komikus jelenet; a század elején a színjáték és a filmjáték összeházasítására irányuló műfaji kísérlet. http://www.kislexikon.hu/szkeccs.html#ixzz3JybxtIqZ

_____________________________
AZ ELSŐ FILM
A vonat érkezése


A vonat érkezése
Jó tudom, és önök is tudják, hogy nem A vonat érkezése volt az első film, de ennek a legjobb a sajtója, úgyhogy a köztudatban ez él, mert ehhez lehet egy jó kis bulvár sztorit is párosítani, a rémülten sikoltozó nézőkről, akik a feléjük közelítő gőzmozdony láttán felugráltak rémületükben.
( Egyébként a film operatőrének tehetségét dicséri, nagyon jó helyre tette le a kamerát, pontosan tudta, hogy így fokozhatja a hatást. Ezek a régi filmesek értették a dolgukat
Vissza a vonat érkezéséhez: akit érdekel, az sok megfigyelnivalót láthat ezen a 41” es filmen. Kiváló dolgozatot lehetne íratni belőle történelem órán.)

A VALÓBAN ELSŐ FILM
A MUNKAIDŐ VÉGE


változatban látható, minden évszakban felvették
A filmben Lumierék saját, fényképezéshez használt lemezeket készítő gyárából jönnek ki a munkások – főként a munkásnők..
Milyen kérdések merülhetnek fel?
- milyen sorrendben jönnek?
- hogyhogy csupa nő?
- lányok, vagy asszonyok
- Ha asszonyok, ki van a gyerekekkel,
- ki főzi a vacsorát,
- mit dolgozik a férjük ..
Hosszan sorolhatnám, a kalapviseléstől a kötényeken át, a néhány férfi szerepéig.
Kiváló szemléltető anyag történelem órán.
S ma, amikor az interneten szerencsére majdnem minden hozzáférhető, semmi akadálya, hogy a filmek is szerepeljenek a szemléltető anyagok között, s hogy a gyerekek is lássák, hogy kezdődött, hogy ilyen is van, és hogy milyen volt egy gyárból kisereglő embercsoport a 19. század legvégén

A filmnek több változata is van, beleszerettek a témába, évszakonként felvették, más gyárak előtt is. Valódi dokumentumok. Valóban, bár némi rendezgetés nyomai fellelhetők. Az a kutya minden változatban ott futkos – nem valószínű, hogy akkor is ezt tenné, ha nem beszélték volna rá erre. Ezenkívül, ha azt figyeljük, hogy ki, merre megy, néha látunk némi bizonytalanságot. Gondoljunk bele, ha tudom, hogy hol lakom, ez nem szokott előfordulni, csak akkor, ha mondták, hogy maga kérem ott balra menjen, mert úgy van ritmusa a képnek. Vagy valami hasonlót.
Ezek persze feltételezések és a lényeg szempontjából nem számítanak, csak ha szemfüles az ember, észrevesz apróságokat.
The Lumiere Brothers' - First films (1895)
Az összeállításban 3változatban is szerepel A munkaidő vége. c film. Azt mondják az ezzel foglalkozó kutatók, hogy az egykocsis változat volt az első.
Szerepel a kisbaba reggelije, a kártyázó urak, a hajóról kiszállók
És egy vicces egyszerű trükk – amikor a fal lebontását visszafelé is levetítették.
És az első gag film, öntöző A megöntözött öntöző

__________________________________

G. Melies gondolta először, hogy ezzel a filmes eszközzel nemcsak rögzíteni lehet a valóságot, hanem kitalált sztorit is meg lehet filmesíteni. A sci fi és az animációs film ősének is Az Utazás a Holdba tekinthető.
És ezzel együtt/vagy ennek ellenére csak egy véletlen találkozásnak köszönhető, hogy Melies nem hajléktalanként halt meg nagyszerű karrierje végén
Több mint 500 filmet rendezett. Ő építette az első filmstúdiót Európában és Georges volt az első a világon, aki storyboardot használt filmjeihez.

___________________________________________________
NEM FONTOS KITÉRŐ (elmúltál már 18?)
Le coucher de la Marie című filmben Mademoiselle Louise Willy látható, amint egy sztriptízt ad elő. Pirou filmje ihlette a francia risqué (merész) film műfaját is, melyekben vetkőző nőket mutatnak be
Victorian Lady in Her Boudoir (1896)
A csók 1896
Thomas Edison: The Kiss (1896)

OLVASNI:
Báron György: FILMTÖRTÉNET TIZENNÉGY RÉSZBEN (I.)Az úttörők
http://www.filmtett.ro/cikk/525/filmtortenet-az-uttorok
FILMKULTÚRA Balogh Györgyi A magyar film születésétől 1945-ig
 
http://www.filmkultura.hu/regi/2000/articles/essays/balogh.hu.html


Gelencsér Gábor: A magyar film 1.0
Magyar elsők. 1. Kossuth Kiadó 2006